Ciprus egy egészen fantasztikus hely, mindenkinek csak ajánlani tudom főleg a csúcsszezonon kívül, mivel ilyenkor mind a klíma, mind a népsűrűség nagyon ideális.

A blog a pihenés és a túrázás mellett  természetesen kávészakmailag is körülnézett ezen a csodálatos szigeten; és bár jártunkban keltünkben azt láttuk hogy a frappé népszerűsége egyértelmű, azért próbáltunk  hagyományosabb italokat kóstolni. (Nem végeztem komoly elemzést, de ránézésre az eladott kávéknak több mint a fele frappé, függetlenül attól, hogy milyen kávézót nézünk)

Ciprusi alapkávé

Mivel a bázisunk Páfosz környékén volt, ezért először errefelé próbálkoztunk.  Az hamar kiderült, hogy a jól ismert standard láncok természetesen itt is jelen vannak, de kellett egy kis kutatómunka, ha ennél többre vágytunk.  A nemzetközi láncok terén érdekesség, hogy szokásos Starbucks-Costa-Caffe Nero trió mellet, az általam nem ismert kanadai The Second Cup nevű cég két egységgel is képviseli magát a környéken, és szerencsére az eszpresszójuk egészen vállalható, de a habos szirupos költeményhez nem volt bátorságom. (Vagy inkább gusztusom.)

The second cup, de valójában egy is elég lesz

Páfoszt keresztül kasul bejárva egyértelműen a Bean House nevű pörkölő-kávézó volt az origó. A különböző weboldalak közül ajánlott helyek közül még Deloubak Coffe-t sikerült meglátogatnom, de a stílusosan berendezett helyen sajnos egy a horvát autópályák melletti benzinkutas kávéra emlékeztető eszpresszót kaptam. 

Deloubak interiőr, stílusos

Na de visszatérve a Bean House-ra, itt a pörkölőmesterrel elbeszélgetve már kicsit árnyaltabban láttam a képet a helyi kávékról. Charambolos (ez a neve a mesternek) elmondta, hogy közepesnél világosabb pörkölést soha nem készít mert egyszerűen nem isszák a népek (Hiába próbál próféta lenni a saját hazájában, neki sem könnyű), sőt a presszó blendjébe még 10% robustát(!) is tesz, mert erre jönnek be az emberek, erre csettintik a nyelvület, hogy ez aztán a kávé! (Ezt az ízt éreztem a Deloubakban is.) Szerencsére azért a blend mellett ő is mindig tart valami ínyencséget, a másik őrlőben az egyik látogatásunkkor egy Pápua Új Guineniai(!) single origin kávéval kínált, egészen fantasztikus ízeket kaptunk az első kortyok után. A pörkölő üzem 5 éve nyílt azóta látja el a környéket jó kávéval. Az üzemmel egyben lévő üzletben kóstolhatjuk a kávéi, illetve vásárolhatunk szemes kávét és mindeféle kiegészítőt az othoni presszó géptől a keep cup-ig.

A mester és tanítványai

Említésre méltó, hogy az utunk során, a hangzatos nevű, erősen promózott  Banana Tree kávézóba is betértünk (akik ráadásul szintén Bean House-t használnak) de a felszolgált 80 Celsius fokos capuccino sajnos értékelhetetlen volt.

A Pafosztól 1 órányi autóútra fekvő, és lélekszámban körülbelül négyszeres Limasol egy pörgősebb kozmopolita hely, és kávézók szempontjából is egy másik szintet képvisel,  - természetesen fasorban sincs Budapesthez képest-  de a helyzet azért itt már nem lehangoló.

Az utunkat először itt is egy pörkölő üzemben kezdtünk. A belváros szívében elhelyezkedő Rich Coffe nevű helyen 10 perc ácsorgás után sem szólt hozzánk senki, majd amikor megkérdeztem a pult mögött álló hölgyet, hogy lehet -e kávét kóstolni a ő csak annyit felelt, hogy nem. Furcsa üzletpolitika, de valóban nem láttam egy kávégépet sem az üzletben.

A Rich pörkölője

A városban mászkálás közben két helyet próbáltunk ki, az egyik az Angel’s cup, ami egy kedves kis barátságos hangulatú kávézó. Itt ahol a görög TAF pörkülő nyertes blendjét ittuk. Kicsit féltem megkóstolni, de csak elismerően tudok nyilatkozni róla! Érdemes a TAF honlapját végignézni, nagyon komoly cég, én Magyarországon nem ismerek ilyen társaságot, akik a teljes komplex láncot a kávétermesztéstől, a kávézók üzemeltetéséig lefedik, mindezt úgy, hogy közben neves díjakat zsebelnek be. 

Díjnyertes

A másik limaszoli hely az Uluwutu Cafe volt, ahova benézve már éreztem, hogy itt sem veszik féllvállról a kávét. A pulton a 2 Modbar csap mellet egy gyönyörű Elektra gép díszelgett.

A darálókban az angol Square Mile pörkölő kávéi voltak, mind presszó mind tejes változatban egészen fantasztikus élményt nyújtottak. A hely berendezése roppant stílusos, letisztult. Kávé mellet vegán édességek és rengeteg gasztró könyv szerepel a kínálatban. A tulajdonos Andreas egy nagyon közvetlen srác, egy órát beszéltünk vele a limaszoli kávézóhelyzetről.

Modbar - Igen ez egy kávégép

A tengerparti sétányon olyan kávézókba botlottunk, ahol a tengert bámulva szívesen köt kompromisszumot az ember a  a minőség terén, ha kávézás közben a tengert bámulja.

Lehet, hogy nem itt a legjobb a kávé, de kit érdekel, ha ez a látvány

Egy kirándulás alkalmával Latsiban, egy a sziget déli csücskén lévő kis halászfaluban kávé terén tényleg semmi extrára nem számítottunk, amikor szembe jött egy Caffe Island nevű boltocska. Belépve egészen meglepett hogy a többfajta blend mellett 4-5 fajta single origin kávét és nespresso kompatibilis kapszulákat is árultak. A lengyel pultos hölgytől megtudtam, hogy a Caffe Island egy nagy görög nagy lánc, amely idén nyáron nyitott itt egy kis üzletet. Egy single origin espressót kóstoltunk, és bár nem hozta a megszokott specialty színvonalat, azért az átlagosnál jobbnak mondanám. Itthon egy kicsit utánéztem a Caffe Island cégnek és a korábban említett TAF-hoz hasonlóan ők is a bean to cup filózófia mentén a teljes kávéellátási láncban benne vannak, és három kontinensen több száz egységet üzemeltetnek. 

Caffe Island for home

A dél-Ciprusi helyzetet összegezve látszik, hogy valami itt is elindult, de messze vannak még a nyugat európai vagy akár a budapesti helyzettől. Nem baj, vissza fogunk még ide jönni ellenőrizni a fejlődést!