Egy nagyon kedves olvasóm egyik nap azzal keresett meg, hogy egy kerekasztal beszélgetést szervezne, ahova specialty kávézók tulajdonosait hívná meg, és lennék-e a moderátor.

Elsőre kicsit hitetlenkedve fogadtam a felkérést, de aztán egy személyes találkozó és némi közös tervezés meggyőzött,  hogy ebből tényleg lehet valami.

Az eseményhez készült flyer

A november 18-án a Premier Kultcaféban  megtartott beszélgetésre sikerült olyan szereplőket meghívni, akik egészen jól reprezentálják a magyar piacot: A budapesti kávézókat Miklosik Orsolya, az első kerületi Bloom Cafe tulajdonosa, Nagy Dávid a Tamp&Pull és a Kaffeine láncok tulajdonosa, valamint Lukács Andrej, a Bartók Béla úti az Addicted to Caffeine tulajdonosa képviselte.

Orsi mesél Dávid csak hallgatja

Hogy ne csak Budapestről szóljon az este, hanem egy kicsit a vidék is szerepet kapjon, ezért Balog Ákost a győri Kávébajusz tulajdonosát is meghívtuk.

A beszélgetésben szintén részt vett Szilinyi Roland, a Madal cafe vezető baristája és pörkölőmestere, aki a többi meghívotthoz képest kicsit más szempontból nézte a kávézókat. A 40-50 fős nézőközönség előtt azt a kérdést próbáltuk körüljárni, hogy ki, miért és hogyan nyitott kávézót, és esetleg ma mit csinálna másként.

Az első kérdésben természetesen onnan indultunk, hogy miért jut eszébe valakinek egy kávézó nyitása. Érdekes módon minden résztvevőben közös volt, hogy vendéglátós múlt nélkül vágtak bele ebbe a projektbe, a jó kávé szeretete és az önmegvalósítás vágya vitte őket a kávézók irányába.

Dávid a fentieken túl mesélt arról is, hogy mivel ő már korábban is vállalkozó volt, ezért tudta hidegebb fejjel, üzleti szempontból is nézni az első Kaffeine nyitását, és látja a további növekedésben a potenciált.

Érdekes volt Ákosékat is hallani, hogy 4 hónap alatt egy fantasztikus helyen, a győri vár oldalában egy lendületből megcsináltak a Kávébajuszt.

Ákos, az elégedett kávézótulajdonos

Andrej a “Meneküljetek, ez egy csapda!” mondattal nyitotta a sztoriját, a hármasikrek felneveléséhez hasonlította az Addicted történetét, szerinte körülbelül annyira könnyű és annyira tudják elképzelni az emberek, hogy mi vár rájuk. Ez a hasonlat azt hiszem a kezdeti évek nehézsége mellett a szépséget is magában foglalta, az elhangzottak alapján senki nem bánta meg, hogy belefogott a megvalósításba.

A Madal sztorijáról nagyon színes és bennfentes dolgokat mesélt Roland, a névválasztástól kezdve az első lépéseken át, a kávézó filozófiájáig.

Roland mesél, Andrej a fejét fogja

Érdekes kérdéskör volt, a specialty kávé téma körüljárása, minden beszélgető partner egyetértett abban, hogy a különlegesen jó kávé szeretete, az ezzel kapcsolatos fantasztikus élmények és a folyamatos pozitív visszajelzés egyértelművé tette, hogy csak ez lehet az irány. Hallottunk egészen határozott véleményeket, hogy a világos pörkölés mellett (a Madal kivételével) ki miért nem tart egy klasszikusabb “könnyebben érthető” blendet.

Dáviddal természetesen nem tudtuk nem elkerülni a franchise - nem franchise témát, illetve a Kaffeine lánc további terjeszkedési terveit, lehetőségeit.

Természetesen a nyitás körüli nehézségekre is kitértünk. Mindenki megerősítette, hogy nem egy könnyű pálya, senki ne számítson sétagaloppra, ez első hónapok (rossz esetben évek) igencsak próbára teszik a tulajdonosok állóképességét, a ma már jól menő kávézók közül is sokan csak nehezen vészelték át a kezdeti időszakot. 

Dávid kihangsúlyozta, hogy a türelem már nyitás előtt kritikus lehet az üzlet sikere szempontjából, nem érdemes érzelmektől fűtve beleugrani az üzletbe. Ezt Orsi is megerősítette, ők több mint egy évet töltöttek el az ideális helyszín keresésével.

Mindenkinek bőven volt mondanivalója

A blog szempontjából különösen fontos volt Andrej meglátása - amivel a többi résztvevő is teljes mértékben egyetértett - miszerint manapság a sikerhez a jó kávé már nem elég, hanem fontos a hely, az atmoszféra, a milliő, a kiszolgálás, hogy “kávézni” tudjanak az emberek. 

Beszélgettünk az alapelvekről, a tiszta koncepció fontosságáról, öröm volt hallani, hogy mindenki meg tudott őrizni néhány kezdeti alapelvet (pl csak világos kávé) amit az évek során sem kellett elengedni, de persze a közízlés változásának (pl mit rakunk cold brew-ba és mit nem) néha azért ők is kénytelenek engedni.

Felmerült, hogy, bár korábban volt együttműködés a specialty kávézók között, de most sajnos nincs egy szakmai fórum, ami akár meghatározhatná, hogy ki nevezheti magát specialtynek,  vagy megállapítana egy szakmai minimumot a kávézók között. Ez sajnos valemennyire inflálja is a megnevezést, de azért Budapest így is egészen magas színvonalú helyeket tud felmutatni a kávézók terén.

A közönség kérdez

A közönség első kérdése a munkaerőpiaci helyzetre, a vándorlás vs életpályamodellre vonatkozott. Dávid határozottan állította, hogy a baristáknak ennyire jó helyzete még sosem volt mint manapság.

A második közönségkérdés a névválasztásra kérdezett rá, a beszélgetők kihangsúlyozták, hogy a nem feltétlenül egyedi, de rövid, könnyen megjegyezhető, lehetőleg kávézóra asszociáló név sokat hozzá tud tenni az üzlet sikeréhez.

Bár a közönség soraiból még lettek volna további kérdések de az első alkalomra szánt két órában ezeket a témákat sikerült körüljárni egy nagyon jó hangulatú eseményen.

Szerencsére mind a beszélgetés résztvevői, mind a közönség abszolút pozitívan nyilatkozott az esemény után, ezért szinte biztosan lesz folytatás - részben más vendégekkel - néhány hónapon belül.

Válogatott csapat: sokat tudnak a kávézókról

Akiben ott motoszkál a gondolat, hogy kávézót nyisson, vagy szeretne ennek az érdekes világnak a kulisszái mögé belesni, mindenképpen ajánlom a részvételt a következő eseményeken.

Az este létrehozásában külön köszönet Beniczki Szilvinek és a támogatóknak az Awaken pörkölőnek, a Mendulának valamint a BWT Magyarországnak.